Slideshow - településünkről

Kép: 
 

Belépés

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 34 vendég van a webhelyen.

Csomafalvi unikumok

 

Pojéka leves

Hozzávalók:
0,5 kg növendék, disznó vagy csirkehús, 

1 kisebb karalábé,

1 hagyma,

2-3 sárgarépa,

1 nagyobb petrezselyemgyökér,

12 szem aszalt szilva,

2-3 babér levél,

pirospaprika,

1 tojás ,

olaj

Levesbetétnek:
10 dkg liszt,

1 db tojás,

 pici só,

egy késhegynyi szódabikarbóna.

Elkészítés:
Az apróra vágott hagymát egy kanál zsírban megpároljuk, paprikázzuk, belerakjuk a kis kockára vágott húst és pároljuk. Amikor puhulni kezd, hozzáadjuk az apró kockára vágott zöldségeket, sót, borsot, babérlevelet, amikor már majdnem megpuhult a hús a zöldségek is hozzátesszük az előzőleg kissé kiáztatott aszalt szilvát, kissé még pároljuk, aztán felengedjük forró vízzel, és puhára főzzük.

A lisztből egy kanál zsírral vékony, világos paprikás rántást készítünk és berántjuk a levest.

A levesbetétnek valókat összegyúrjuk, lapítón kinyújtjuk, gyűszűvel kiszúrjuk, és forró olajban megsütjük. Ha nincs kedvünk a tésztához helyette, lehet aprógaluskával helyettesíteni.

Végül 1 db tojást felverünk és a fövő levesbe vékonyan, belecsurgatjuk.

Tálalásnál petrezselyem zölddel meghintjük, tejföllel kínáljuk.

 

Csomafalvi székelykapuk


A csomafalvi székelykapu is két részből áll, kis- és nagykapu. Ha az utcaajtót és a nagy kaput közös szemöldökgerenda fogja össze és az a szénásszekerekhez mért magasságúvá emelkedik és közös tetővel látják el. A kiskapu általában ugyanolyan magasságúra emelik, így annak mérete nem változik, teteje viszont jó alkalmat nyújt a díszítésre.
A csomafalvi székelykapuk diszítése egyedi és jellemző a településen felállított összes székelykapura.
Jelenleg összesen 52 kapu van a településen.

 

 

Csomafalva híres szülöttei


Köllő Miklós - szobrászművész

1861-ben születt Gyergyócsomafalván.

Münchenben, majd Budapesten Huszár Adolfnál tanult. Egy ideig Zala György mellett dolgozott. Előbb díszítő szobrokat készített a budai Várpalota , az Országház és a Kúria részére, kisebb emlékműveket mintázott tárgyias megfogalmazásban. 1894-ben részt vett a kolozsvári Mátyás-szobor pályázaton. Rövid pályáját betegsége törte félbe. Két kiskorú gyermekének elvesztése 1900-ban öngyilkosságba kergette. A Madéfalvi veszedelem emlékoszlopát csak halála után, 1905-ben állították fel.Köllő Miklós 1900-ban hunyt el, sírja Bupapesten van, a Kerepesi temetőben.

Művei

 

  • Garay János szobrát Szekszárdon állították fel.
  • 1897. július 31-én avatták fel Petőfi-szoborát Segesvárott. (A szobor ma Kiskunfélegyházán található.)
  • 1899-ben avatták fel a Kossuth-szobrát Marosvásárhelyen. (Az eredeti elpusztult, de a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kezdeményezésére 2001 novemberében – a marosvásárhelyi vártemplomban megőrzött szobor-makett alapján – Sánta Csaba szovátai szobrász újraalkotta a szobrot, amely ma az egykori alkotó, Köllő Miklós szülőfalujának, Gyergyócsomafalvának főterét díszíti.
  • 1899-ben elkészítette a Madéfalvi veszdelem emlékművének Turulmadár-szobrát. (Az építész Tamás József volt).
  • Ő mintázta milleniumi emlékműre IV. Béla szobrát.
  • Utolsó munkája a héjasfalvi Zeyk Domokos emlékmű reliefje.

 

   Borsos Mikós - szobrász, éremművész, grafikus

Az erdélyi Nagyszeben városában látta meg a napvilágot 1906. agusztus 13-án. Családja a román betörés elől 1916-ban Győrbe menekült.

Győrben, a helyi bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, mialatt művészeti órákat is vett Pandur Józseftől és Békéssy Leótól is. 1922-ben családja végleg úgy döntött, hogy a városban telepednek le. Sikertelen főiskolai felvételije után Firenzébe utazott, ahol behatóan megismerkedhetett a reneszánsz művészettel. 1929-ben néhány hónapig hallgatója volt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának, de abbahagyta tanulmányait és helyette barátjával, Pohárnok Zoltánnal inkább újabb vándorútra indult, ezúttal a francia riviéra. Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon. 1932-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán vett részt, utána több helyi kiállításon is, mígnem 1941-ben a Tamás Galériában rendezett tárlata feltűnően nagy sikert aratott. Hamarosan tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának, megbízásokat kapott, műveit sorra vásárolták a gyűjtők. 1943-ban az Ernst Múzeumban szerepelt egy csoportos kiállításon Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi Jenővel és Pálffy Péterrel. 1945-ben beválasztották a Művészeti Tanácsban, s ezért a fővárosba költözött. 1946 és 1960 között az Ipaművészeti Főiskola tanára volt, tanítványai közé tartozik Schrammel Imre is.

Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének. Számos tanulmányutat tett, melyek egyikén találkozott Henry Moore-ral is. 1966-ban a Velencei Biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival, miközben 1968-ban a Győri Műcsarnokban, 1976-ban és 1986-ban pedig a Múzeumi Képtárban is volt önálló tárlata. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galéria termeiben nyílt nagyszabású gyűjteményes kiállítása. 1979-ben a Győr városának ajándékozott műveiből a Képtalandombon állandó kiállítás nyílt, és még ebben az évben a város díszpolgárává avatták. 1989-ben jelent meg a munkásságát bemutató reprezentatív kötet. Szerzője: L. Kovásznai Viktória művészettörténész. 84 éves korában érte a halál.

 

Díjai 

  • Munkácsy Mihály-díj (1954),
  • Kossuth -díj (1957),
  • Érdemes művész (1967),
  • Kiváló művész (1972).
  • Elnyerte Carrara város (Olaszország) szobrászati díját a Premio Carrarát
  • Sopronban érmeivel az első Országos Érdembiennálé nagydíjat (Ferenczy Béni-díj, 1977) nyert.

Ismertebb művei, szobrai

Köztéren álló művei:

  • Balatoni szél (Balatonfüred, 1958);
  • Munkácsy Mihály (Békéscsaba, 1959);
  • Anya gyermekével (Budapest, 1981);
  • Bartók Béla mellszobra (Zalaegerszeg, 1962);
  • Nulladik kilóméterkő (Budapest, Clark Ádám tér);
  • Kanizsai Dorottya (Siklós, 1970);
  • Janus Pannonius (Pécs, 1972);
  • Szent István (Pécsvárad, 1968);
  • Liszt Ferenc (Szekszárd)
  • Thury György (Nagykanizsa).
  • Heltai Jenő síremléke (Kerepesi temető 34/1-3. sarok);
  • Nagy Balogh János (Kerepesi temető 34/2-1-11);
  • Krúdy Gyula sírja (Kerepesi temető 34/2-1-17);
  • Karinthy Frigyes sírja (Kerepesi temető 41-1-35);
  • Uzonyi Géza sírja (Kerepesi temető 41-1-47).
  • Bartük Béla és családjának síremléke Budapesten. Farkasréti temető: 60/1-főút-9/12.

Megjelent kötetei 

  • Írásai:
    • Visszanéztem félutamból (Budapest, 1971);
    • Toronyból (Budapest, 1979).
  • Rajzai:
    • Borsos Miklós rajzai (Budapest, 1985);
    • Borsos Miklós vallomása 77 képben (Budapest, 1994).

 

 

Csomafalva Díszpolgárai

2009 - Ft. Bakos Sándor - esperes (postmortem)

2009 - Pál Béla - matematika tanár (postmortem)

2010 - Sövér Antal - nyugalmazott tanító

2011 - Dr. Bíró Sarolta - nyugalmazott gyermekorvos

2013 - Borsos Zsigmond - egykori polgármester

2014 - Borsos Géza József - nyugalmazott tanár

2015 - Nagy Ibolya - nyugalmazott tanárnő

2017- dr. Czirjáj Árpád- pápai prelátus

Csomafalváért Díjasok

2010 - Csomafalvi Hagyományörző Csoport - Mogyorós László vezetésével 

2011 - Csata Levente - Bel Canto kamarakórus vezetője, kántortanító 

2013 - Szőcs Margit - nyugalmazott tanár

2014  - ifj. Szász Ferenc - vállalkozó, helyi tanácsos (postmortem)

2015 - Benedek Imre - közbirtokossági elnők 

2017- Vaszi Miklós- leköszönő, önkéntes tűzoltóparancsnok 


Csomafalva Önkormányzatának Érdemdíjasai

2010 - András Márton - nyugalmazott kántor

2010 - Csata János - szabó, önkéntes tűzoltó, kórustag

2010 - Csata Klára - ápolónő

2011 - Ambrus Albert Árpád - tanító, újságíró

2013 - Bartalis Rozália - nyugalmazott ápolónő

2014 - Kosután György - nyugalmazott tanár

2015 - csengettyűsök csoportja

- Szilágyi Vilmos

- Csata Lajos

- Király Antal

- Borsos MIhály

- Sándor Vilmos

2017- Kosuthán magdolna- óvónő

- Mihálydeák István- matematika tanár

- Szőcs Lajos- tanító

 

Érdekességek

Ki az abszolut csomafalvi? Aki ha egyedül van is gyurakodik (tolakszik).
            
Mi a különbség a csomafalvi és a remetei között? A csomafalvi éppen csak, hogy ki tud tolni a remeteivel!
      
Miért tudnak olyan jól gyurakodni a csomafalviak? Mert hétvégén a szállítási vállalat egy autóbuszt beállít a faluközpontba, hogy edzhessenek. Illetve a helyi iskola udvarán van egy használaton kivüli autóbusz, ahol a gyerekek szünetekben gyakorolhatnak.
 
Azt tartja a fáma, hogy amikor Neil Armstrong elöszőr lépett a Holdra, a közvetítés egy kis időre megszakadt (emlékeznek: "Houston, Houston, van egy problémánk.."?). Ugyanis szembe találta magát egy csomafalvival, aki épp hazatérőben volt egy rőcényi kokojzával (hátizsáknyi feketeáfonyával) a hátán.

Az elmondások szerint, amikor a csomafalviaktól azt kérték, hogy fessék le az eget, csak egy kérdésük volt: milyen színűre?


András Márton
Csata János
Csata Klára
Csomafalvi Hagyományörző Csoport
Sövér Antal
Csomafalvi unikumok
Vaszi Miklós
Önkormányzati Érdemdíjasok

Error. Page cannot be displayed. Please contact your service provider for more details. (7)