Slideshow - településünkről

Kép: 
 

Belépés

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 124 vendég van a webhelyen.

Csomafalva térben

 

Csomafalva időben

 

A település fekvése

Gyergyócsomafalva Erdély keleti, Székelyföld északi, Hargita megye középső részén terül el, az északi szélesség 46o 30’ és a keleti hosszúság 25o 30’ 26”-es földrajzi koordináták metszéspontjainál. Tengerszint feletti magassága: 745-775 m. A falu a Gyergyói medence DNy részén, a Görgényi havasokat és Hargita hegységet összekötő Délhegy lábánál, a Maros két oldalán fekszik.

 

Szomszédos települések

Gyergyószentmiklós (ÉK), Gyergyókilyénfalva (K), Gyergyóújfalu (K és D), Székelyvarság (DNy), Borzont (É) és Gyergyóalfalu (É és Ny).

 

Terület

A község összterülete: 9683 hektár, amiből 5512 hektár mezőgazdasági (1419 hektár szántó, 1117 hektár legelő, 2976 hektár kaszáló), 3829 hektár erdő, 35 hektár vizek, 149 hektár utak, 147 hektár belterület, 11 hektár terméketlen terület.

 

Megközelítés

Nyugat felől, Parajd irányából, a 13B jelzésű országúton, átkelve a Bucsin-tetőn, Gyergyóalfalu központjában jobbra, vagyis déli irányba kell indulni a 126-os megyei úton, és 3 km után Csomafalva központjába érkezünk. Észak felől, Maroshévíz irányából, a 12-es országúton, a Maros völgyén haladva, Gyergyószárhegynél jobbra, vagyis déli irányba kell indulni a 126-os megyei úton. Alfalu érintésével lehet Csomafalvára érkezni.
Dél felől, vagyis Csíkszereda irányából a 12-es országúton, az Olt völgyén haladva, Tekerőpataknál balra, vagyis déli irányba kell indulni. Kilyénfalva és Újfalu érintésével lehet Csomafalvára érkezni. Gyergyószentmiklósról, Alfalu (9 km) és Tekerőpatak (12 km) irányából közelíthető meg Csomafalva.

 

Felszín

Csomafalva területén kétféle felszín van jelen:

  • hegyoldalak és völgyek (Görgényi havasok)

  • hordalékkúpok és periglaciális hegylábi lejtők (Gyergyói-medence, hegyalja)

Csomafalva területén húzódik a Görgényi havasok déli szakasza, mely hegygerinc a Bucsin-tetőtől a Sikaszó-szorosig 1000 m magas. A hegytömb felszínén változatos kráterek, szélein pedig lávafennsíkok figyelhetők meg. A Délhegy kúpja 1695 m magasságával és két tekintélyes kráterével (Délhegy-kráter / átmérő: 2 km és Fűrészen-pataka kráter / átmérő: 2,5 km; mélység: 250-300 m) a legimpozánsabb hegytömb, és a község szimbóluma. Az 1576 m magas Nagy-Somlyó-kúp (Solymos), tetejében a Hegyeskővel, és két kisebb járulékos kúppal: Kis-Somlyó (1531 m) és Somlyó mezeje (1552 m), krátere eléri a 4 km-es átmérőt és a 300-400 m mélységet. A Délhegy kúpját a Somlyó-kúptól egy 1401 m magas nyereg választja el. Az idő és a külső hatások annyira „meg dolgozták” a Délhegyet, hogy nagydarab sziklatömb – a Várkő kivételével – alig maradt fenn. A Délhegy északi lábánál megjelennek a hordalékkúpok és hegyaljai periglaciális alakzatok egyenes lejtői. A község területének 40 %-át képező keleti Nagymező magán viseli a tektonikus, vulkáni torlasz minden jellemzőjét. A folyóvízi üledékek alatt, jórészt a Maros vonalában törésvonal húzódik, a keleti hegyvonulatot (Gyergyói havasok) alkotó kristályos kőzetekből álló alapzat, és a nyugati hegytömb (Görgényi havasok) neogén eruptív kőzeteiből felépülő vulkanikus tömeg között.  Maros és mellékágai érterületének magassága 1-3 m, szélessége 800-1200 m. Ez nemrég mocsaras-lápos terület volt.

 

Természti kincsek

 A Görgényi havasok felépítésében megtalálhatók a piroxén-, valamint a zöldes- és barna amfibol andezitek. A vulkanikus utóműködés nyílvánvaló példái, a Csomafalván található számos borvízforrás. A legfőbb természeti kincs, a fenyő-erdő. Ez mellett megemlítjük, hogy az andezitnek jelentős az aranytartalma (Aranyász), ugyanakkor vasérctartalék is létezik (1642-ben említett vashámor). Nem jelentéktelen Csomafalva épület- és törmelékkő forrása sem.

 

Éghajlat

A vizsgált terület beilleszkedik a mérsékelt kontinentális keretbe. Az ország leghidegebb övezete a Gyergyói-medence, pontosabban az Alfalu és Csomafalva közötti szűk határövezet, amely a Bucsin-tető és a Pongrác-tető közötti léghuzat egyenes vonalába esik, ezért is oly gyakoriak itt a hófúvások. Évi átlagos hőmérséklet: 4,8o C. Fagypont alatti napok száma évente: 120. Hőmérsékleti maximumok: +32o C (1979 aug. 12.), -38o C (1963. jan. 18.). Gyakori a ködképződés. A lehullott csapadék (eső, hó) évi átlaga: medencei részben 580 mm, hegyvidéken 800 mm. A hóréteg vastagsága átlagosan 14-15 cm, de a hegyekben eléri a 40-50 cm-t is. Csomafalva légterében leggyakoribbak a nyugati és északnyugati szelek. Ritkák a nagyobb erejű szelek, de elvétve akadnak mérsékelt égövi ciklonok és forgószelek is. Gyakoriak a nyári zivatarok, széllel és néha jégesővel. A szárazság ritka jelenség (pl. 1946-1947).

 

Vízhálózat

A település legfontosabb folyóvize, a Maros. A Fekete Rez hegységből (Nagyhagymás) ered. Vízrajzi szempontból Csomafalva a Felső-Maros völgyéhez tartozik. A község területének Délhegy felőli nagyobb részét átszelik a Fekete-Erdőből (1538 m) eredő patakok tucatjai, amelyek végülis három nagyobb vízfolyásba egyesülnek: Mihály patak, Szeder patak, Nagy-Somlyó. A mellékágak hossza 3-20 km között váltakozik. Északkeleten egyetlen vízfolyás van: a Sáros-patak, az Inceloka, Enke és Völgy csak időszakos folyásúak. A Maros többévi átlagos hőmérséklete: 7oC. A vizeket decembertől márciusig jég borítja. A ’80-as évek derekán hozzákezdtek a felső-Maros medrének szabályozásához. Ezzel, sajnos, hihetetlen károkat okoztak a gyönyörűen kígyózó Maros völgyben, és meghatványozták az árvízveszélyt.
Őseink a Marost gyakran használták tutajozásra, a fa leszállítására, egészen Szegedig vagy éppenséggel Belgrádig is.
Az „Árokhídjánál” 1980-ban szivattyúállomást építettek, ipari víz szolgáltatása céljával. 1986-ban elkezdődött a Somlyó vízének ivóvízrendszerű hasznosítása. A község területén 86 borvízforrás és kút volt valaha. Ezek egy része ma is működik. Híresek voltak a Töltési-, a Honcsok utcai (Csonka Kati „küpüje”), és a Maroshíd alatti források. Valaha két borvízfürdő is működött. Az Inczelokában létező mofetták gyógykezelésben való hasznosítása komplex kutatást igényel. A csatornahálózat ásásakor, sajnos, a kutak egy része „elromlott”, beszennyeződött.

 

Talaj

Csomafalva területén változatos talajrétegek alakultak ki az idők folyamán. A Maros és patakok árterületein ártéri- és öntés-talajok-, a hordalékkúpokon agyagbemosódásos barna-, lúgos- és iszapos talajok-, a hegyek lejtőin fekete, de nem humuszos és kevésbé lúgos barna talajok-, a magas hegyvidéken erdő alatti talajok vannak. A talajok többsége közepes vagy gyenge termőképességű.

 

Növényvilág

Csomafalva területe a tobozos erdők övezetéhez tartozik. Az erdők nagy része lucfenyőből (Picea excelsa) áll. Megtalálható továbbá a vörösfenyő (Larix aeuropea) és a fehérfenyő (Abies alba). A község délnyugati részén van egy kis vegyes erdőfolt is, amelynek fő alkotója a bükk (Fagus silvatica) és a lucfenyő. Az erdei tisztásokon nő az erdei madársóska, a harangvirág, a hölgypáfrány. Előfordul még: a pirosbodza, fekete lonc, veres ribiszke, szagos müge, kutyatej, erdei- és veres csenkesz. Havasalji növényfajták: szőrfű, firuca. Törpe fűzek és cserjék: kecskefűz vagy rakottya, fekete- és vörös áfonya. A kiírtott lucfenyőerdők helyén megjelenik a rakottyás, borsika és a málnavész.

A kaszálókon gyakori a hölgymál több fajtája is, közöttük az Akadán dombján felfedezett ritka délhegyi hölgymál (Hieraciumn delhegyense). Mocsarak növényei: káka, sás, nád. Termesztett növények: burgonya (pityóka), rozs (gabona), búza, zab, sörárpa, lóhere, takarmányrépa, zöldségek. Vészfő, Erdőszád, Polgároké, Köves-ér, Nagynyáras és Nagyeger dűlők növényei: nyírfa, szilfa, juharfa, kőrisfa, és mogyorófa. A gazdag gombavilág képviselői: erdei csiperke, ízletes vargánya (hirip), fenyőalja, rókagomba, őzlábgomba...

 

Csomafalva időben

 

A Gyergyócsomafalvi Egyházközség története 

 

Összeállította: Ft. Ferencz Antal

 

Ezeréves múltunkból, Főegyházmegyénk életéből, kicsi de sajátos színfolt Gyergyócsomafalva. Az innen indult emberi sorsok öröme, könnycseppje kellett és kell. Szebbé tette, és ma is gazdagítja Szent István-i örökségünket.

 

Alapítási okirat, levéltári dokumentumok 

 

81/2005. iktatószámmal kimutatásunk van a plébánia levéltárának tartalmáról. Az egyik legbecsesebb értékünk az 1697-1831 időszakot tárgyaló Liber Rationis I. nevezetű kötet. Ez tartalmazza az alapítási okiratunk másolatát. Az okirat a főpásztor szeretetének írott nyoma.

 

Az alapítási okirat

 

Dicsirtessék a Jesus Christus.

„Adassék ez Levelem Csomafalva becsületes lakosok[na]k. Meg vallom Lelki fiaim, nagy vigasztalással, nagy örömmel olvastam kegyelmetek Instantiáját, és hogy kegyelmetek kérésének eleget tehessek, legközelebb adandó alkalmatossággal kívánom vigasztalnom kegyelmeteket Lelki Attyával, csak a csendes egyezés legyen meg az Alfalviakal, és mostani Plébánossal. Ezek után az Úr Istentől minden lelki és testi áldást kívánván. Maradok kegyelmeteknek

Szíbeli igaz Attya Zorger Gergely

Erdelyi Püspök E. mp.

Karoly Fejer Várat 15 Martii 1730”

 

A Domus História 209. oldalán olvashatunk arról, hogyan és milyen kéréssel fordult Csomafalva népe a főpásztorához, amelyre minden bizonnyal az előbbi levelet küldte az Egyházmegyei Főhatóság.

 

A plébánia védőszentjei 

 

Az 1721-es főpásztori látogatás jegyzőkönyve tényként említi: Alfalu filiája voltunk Szent Péter és Pál tiszteletére. Az évek során több harang hívta egyházközségünk hívő népét az imára. Az elsőt, amiről tudomásunk van, már Szent Péter és Pál tiszteletére öntötték 1741-ben.

 „anno 1741. Die 9. Novembris érkezett haza Páll Lörincz a Haranggal, melly két száz húszon négy Fontos, melyről a M[éltósá]g[o]s Úr G[ene]ralis Vicarius Kastal János Úr de Datum prima Novembris Károly várról irt Levele tenore szóról szóra ez. (…) Az Harangonvaló inscriptio pedig ez: Az első oldalán

In Honorem S.S. Apost. Petri et Pauli Anno Dni 1741

A másikán:

Gyergyo Csomafalvenses Parochiani Rom. Catho. Fundi curarunt.Per Jacobum Schoenfeldt. A két írás között vagyon egyik felöl Sz. Péter, más felöl Sz. Pál Apostolok képe Sculpalva, az első inscriptio felé arczal. Innen Sz. Pál (…) Tul Sz. Péter képei.”

 

A közösség új harangot kapott, az egyházmegye pedig püspököt.

Együtt lélegzett, épült vagy kesergett a püspökség a plébániáival.

Kolobusiczkiy Ferenc lett 1741-től az egyházmegyénk püspöke. Kedves nekünk a személye, mert nagyméltóságától, közvetítésével kaptuk, 1747. május 20-án, a Szent Péter ereklyét. Rómában, a megfelelő hivatalban kiejtették, leírták a szót: „Gyergyócsomafalva”. Az egyházmegye felszusszant:[1] „Neve és alakja számos vonatkozásban bevésődött a magyarok emlékezetébe. Ez a név fémjelezi leginkább a katolikus restaurációt, mint ahogy a protestánsok számára azt a folyamatot, amelyet ellenreformációnak is nevezhetünk”

 

Az első keresztelő

 

A Domus História szerint 1730. augusztus 28-án jegyeztek be először a Kereszteltek anyakönyvébe.[2]

„Hogy az alfalviakkal való kiegyezés hogy történt, annak a nyomára nem akadtam, de ezen kérésnek az lett az eredménye, hogy 1730. aug. 28-án a csomafalviaknak már külön papjok volt, amit bizonyít a gyergyócsomafalvi legelső plébánosnak a kereszteltek I. könyve, első lapján tett ama megjegyzése: „Ego Pater Michael Tobi, primus csomafalvensis plebanus legitime juxta situm S. Romanae Ecclesiae baptisavi sequentes”, s ez után megkezdi a kereszteltek anyakönyvét vezetni, mint gyergyócsomafalvi plébános”.[3]

„Báró Szepessy Ignác 1823. június 3–4-én történt főpásztori látogatása alkalmával összeállított „Canonica Visitacio”-ban megállapítja hiteles okiratból a gyergyócsomafalvi önálló hitközség alapításának idejét, okait és feltételeit. Eszerint a szeparációs mozgalmak már 1728-ban megindulnak, de csak 1730-ban fejeződnek be, mikor is P. Tobi Mihály, mint első plébános elfoglalja állását, és augusztus 28-án megkereszteli az első gyermeket, Pál Erzsébetet.

 A népesedés rohamos emelkedésére jellemzők a következő számok:

1728. körül a hívek száma hozzávetőleg 400 körül (van.)

1823-ban 1220 a lélekszám. Ebből tanköteles 97, iskolába járt rendesen 62.

1928-ban 4600 körül van a hívek száma, (…)

A népesedési mozgalom szerint a születések száma 1841-ben éri először a százat, 1912-ben a 200-at. (…)

Ezekhez az adatokhoz nem kell kommentár. A tények beszélnek.

200 esztendő alatt tizenegyszeresére, az utóbbi 100 esztendő alatt ötszörösére emelkedett Csomafalva lakóinak száma.”[4]

 

Templom 

 

A Hősök emlékműve helyén álhatott az a kis fatornyú kápolna, amely Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére épült az 1600-as években. Sajnos ennek a kápolnának az építéséről nincsenek pontos adatok.

A Domus História adatai szerint az előbbi kápolna mellé, úgymond a második templomunk építéséhez feltehetően 1727-ben kezdtek. A templom már 1730-ban használható volt. Ennek a templomnak a titulusa Szent Kereszt és a Szent Család volt. A templomnak a kórusát és tornya cserepezését Hajnal István alfalvi mesterember vezetésével készítik el 110 forintért, egy kordován csizmáért és egy nadrágra való brassói posztóért. 1741-ben vásároltak egy harangot is. Ez a templom a XX. század elejéig maradt meg.

 

A „Fényes - templom” építése

 

A mai templom építését 1875-ben kezdték el, és 1878-ban fejezték be. Török Ferenc plébános után mondjuk ezt a Fényes - templomnak. Darvas Albert plébános úr szerint:[5]„A nagy templom stiljét nem lehet ugyan megállapítani, de szép és vonzó”

Előbb a területet kellett megszerezni. 1730-ban gróf Lázár Ferenc adta a jelenlegi plébánia-terület egy részét, majd 1863-ban a Fülöp család cserélte le a plébánia és a templom szomszédságában levő három vékás földjét az alfalvi országút mellett az egyház tulajdonát képző területre, valamint a Csanából kielégítette Tófán Demetert, aki a Fülöp családnak belsőséget adott.[6]

 „34. 592 forint.”[7] Ezzel az összeggel kezdték el az új templom, a III. templom építését. „Hosszas vajúdás és fáradság után végre 1875. június hó 24-én az új templom építési munkálata kiadatott árlejtés után csik-taploczai örmény kereskedő Száva Kristófnak, aki később alvállalkozónak fogadta Kis Sándor-t, akkor munkavezető, most építészt, akinek vezetése alatt épült föl az egész templom, és pedig borszéki: Margitai mérnök azon tervrajza szerint, a melyek a püspöki hatóság csak kétszeri felküldés után fogadott el, mivel az olaszos stylt nem tartá a gyergyói éghajlatnak megfelelőnek.”[8]

A templom építése alatt Pál József volt a megyebíró. Jó szervező lehetett a néhai gondnokunk. A vaslábi mészkőbányát bérbe vette. A nagy gondot jelentő meszet a bérbevett bányából hazahordott kőből itthon égették ki. A falakhoz szükséges követ és téglát a nép hordta, illetve vetette. A falubeli igásállattal rendelkező lakos 72 napot ment a templom dolgában oda, ahova küldték.[9]

A gondokról is beszámol a Domus:

Fülöp István gyergyószentmiklósi ács hiába hagyta meg,-„hogy eszterhéj kieresztés is legyen”-, „… a Szilágyiak közül valaki „lármázott” és ragaszkodott az eredeti rajzhoz.”[10] „amire a szarufák végeiből Fülöp ácsmester kivágatta a terv szerint úgy 1½ métert azon szavak között: „most vágom Csomafalvának a nyakát”[11]. „Ráfekvő csatornával” készült el a templom fedélzete, amit el kellett távolítani.

A templom életében a háborúkat a csendes évek követik. A politikai körülmények körültekintő embert igényeltek, és ezt megkapta a közösség Darvas Albert plébános személyében, aki a mindennapi életben is alkalmazta a templomra mondott szavait.[12]

„Akosztikája jó, ha a szószékről beszélő a főbejárat felé fordul, és sokat nem forog.”

 

A csomafalvi születésű papok:[14]

Papok

Rokaly Antal, dr. Lukács József, Kopacz Gergely, Madarász János, P. Ambrus Kapisztrán, P. Köllő Gábor, P. Borsos Dávid, Szilágyi István, Ambrus Imre, Bartalis Árpád, dr. Czirják Árpád, Szilágyi Lőrinc, Farkas Árpád, Erős Miklós, Fehér Márton, Csala László, Baróti Tibor, dr. Köllő Gábor, Baróti László, Baróti Csaba, Farkas László, Csata Miklós, Kiss Attila, Madarász Attila.

Nővérek:

 

Ambrus Anna-Ágnes, Erős Teréz, Domokos Erzsébet, Köllő Rozália, Ambrus Anna, Ambrus Erzsébet, Borsos Julianna, Borsos Ágnes, Borsos Anna, Borsos Júlia, Szilágyi Veronika, Csiki Julianna, Csiki Amália, Csata Róza, Deák Regina, Erős Regina, Ambrus Regina, Páll Erzsébet, Páll Rozália, Rokaly Erzsébet, Kedves Rozália, Borsos Teréz.[15]

 

Az egyházközség kántorai  

 

Székely Ferenc (1894-1922) 

 

A Székely család delnei származású.[16]

Székely András és György Anna szülőknek 1863. okt. 6-án született a harmadik gyerekük, Ferenc. (Ignác, András, Ferenc és Róza) Ferenc 1886. február 21-én kötött házasságot Balogh Rozáliával. Ebből a házasságból 1888-tól 1913-ig tíz gyerek született. Kántortanítónknak felajánlották a kántori állást a kolozsvári Szent Mihály - templomban. 1609/1892 keltezéssel Bíró Béla apát plébános átiratot küldött Székely Ferenc kántortanító úrnak. Ő székelyföldet választotta, és itt, azaz itthon maradt.

A 25 letöltött szolgálati évre szép levelet kapott a főpásztortól.

„Tekintetes Kántortanító Úr!

Ez év július havában lesz évfordulója annak, hogy ezelőtt 25 évvel Gyergyócsomafalván a kántortanítói állást elfoglalta. Tehát éppen egy negyedszázad óta munkálkodik úgy a templomban, mint az iskolában Isten dicsőségére, a hívek lelki üdvére, a jövő nemzedék művelése érdekében önfeláldozással, lelkiismeretes pontossággal és nagy szeretettel fellebvalóival és a hívekkel mindig a legnagyobb egyetértésben és áldásos békességben. Személyesen győződtem meg arról is, hogy mint családapa nagy és szép családját valódi keresztény szellemben mily példásán gondozta és mily féltékenyen őrizte. Mindezen nagyfontosságú kötelességek lelkiismeretes teljesítése által Isten segedelmével Gyergyócsomafalva közösségében szinte korszakalkotó munkát végzett.

            Tudom, hogy ez évfordulónál meg állt egy kissé, visszapillantani a munkában eltöltött nagy időre, s buzgó imában mond hálát Istennek a sok kegyelemért. Nekem szintén jólesik egy ilyen derék, kötelességteljesítő kántortanítónak és buzgó családapának 25 éves fordulója alkalmából elismerésemet kifejezni, s vele együtt megköszönni Istennek a nyújtott kegyelmeket.

   További áldásos és lelkiismeretes munkálkodására Isten kegyelmét kérem, önre és kedves családjára főpásztori áldásomat szeretettel adom. 

   Gyulafehérvár, 1919. évi Július hó 7-én jóakaró főpásztora: Majláth Gusztáv erdélyi püspök

Tekintetes Székely Ferenc Kántortanító úrnak Gyergyócsomafalva”

Székely Ferenc kántori szolgálatát végezve, temetésen meghűlt, tüdőgyulladást kapott.

Szép munkájáért poraiban is áldott legyen!

 

Kováts Pongrác (1922-1934)

 

            „Kováts Pongrác kántortanító 42 évi szolgálata után szept. 1-el nyugdíjba vonult. Elsőrangú kántor volt egyénileg, de a karvezetést nem szerette, s így nem is gyakorolta. Mint tanító páratlan eredménnyel tanított és nevelt.”[17]

 

Petres Ignác (1934-1942)

 

   „Új ember volt ez évben Petres Ignác főkántor is, mert 1934 karácsonyára foglalta el állását. Elsőrendű kántor, aki működésével a választásból eredő ellenfeleit is egyik napról a másra leszerelte, szervezvén úgy a felnőttek, mint a gyermekek körében dalárdát s a népének fejlesztésére hetenkénti énekórát tart. Mint tanító, hogy milyen eredménnyel működik, két eset különösen jellemzi. 1934. júniusban a gyergyószentmiklósi kézimunka kiállításon a csomafalviak voltak a legelsők a hivatalos bírálat szerint is, akiket Petres tanított. 1935. nov. 21-én tartott tanítói gyűlésen Gyergyócsomafalván oly mintatanítást tartott, hogy a tanfelügyelő hivatalos helyettese Nicolae Diaconescu dicséretesre minősítette nagy magasztalások közepette. (…)”[18]

 

Márton László (1942-1949)

 

Nagyon szépen ír róla András Márton kántor úr, az utód.

András Márton (1949-1998)

 

A század leghosszabb ideig működő kántora. Levéltárunkban őrzött életrajzát legyen szabad ide másolnom:[19]

„Életrajz

András Márton, Csomafalván 1922. október 6-án születtem.

Szüleim: András Márton és Sorbán Katalin. Volt még négy testvérem, két nagyobb fiú és két kisebb leány.

Csomafalván végeztem a hét elemit és abszolváltam 1937-ben.

1938 – 1942 augusztusig a ferenceseknél voltam Vajdahunyadon és Déván. Vajdahunyadon kezdtem játszani harmóniumon, Déván 1940-42-ig az idős, gyenge hangú kántornak három-négy misén is énekelni segítettem, a Szent vagy Uram énekeskönyvből kb. 20 éneket lassan orgonáltam. Kívántam kántor lenni!

1942 augusztusában katonai behívót kaptam, rövid kiképzés után Déváról újoncként vittek az orosz frontra harcolni. Én a katonai behívóval augusztusban átszöktem Észak- Erdélybe, kb. egy hónapot szüleimnél voltam, majd októberben a Katonai Hatóság Pécsre irányított szolgálatra, és ott voltam 1944. áprilisig.

Pécsről hazajöttem, akkor hallottam itthon a templomban a Székelyföldön használatos Te-Deumot énekelni. Az áprilisi vasárnapokon mindig az orgona mellé állva énekeltem a Sz. V. U. ismert énekeit. Április végén egy ünnepi mise után az akkori szép bariton hangon éneklő, tehetséges kántor Márton László megkérdezte, hogy tudok-e orgonálni és a szombati vecsernye után meg is hallgatott. Bíztató véleménnyel volt, és felajánlotta a segédkántori lakáson levő harmóniumot gyakorlásra, hogy nemsokára a segédkántori teendőket elláthassam.

Nagy ambícióval sokat harmóniumoztam, miközben gimnáziumi magánvizsgára is készültem.

Bár az akkori plébános Sólyom B. nem helyeselte, mégis beleegyezett, hogy Márton László a saját zsebére, szép fizetéssel szolgálatba állítson.

Márton László irányított, segített, bíztatott, a rám bízott misékre is gyakran eljött és figyelt. A nagyobb ünnepi alkalmakkor, búcsúk, esküvők, az akkori előkelő és gazdagok szolgálatát ő végezte, de én is ott voltam és segédkeztem. Augusztus 25-én Márton László behívót kapott, ezért szeptember 3-án behívtak az Egyháztanács gyűlésre és akkor kértek meg, hogy vállaljam el a kántori teendőket. 1946 – 49-ig a hitoktatást is vállaltam, közben 44 – 47 között az I-IV. gimnáziumot is elvégeztem.

1947-ben Márton László kántor és a csíkszeredai hittanár bíztatására püspöki engedéllyel magántanulóként beiratkoztam a csíksomlyói kántortanítói képzőre és 1948. július 9-én diplomát szereztem.

1944 őszétől több mint egy évig egyedül láttam el a kántori teendőket, majd 1948 végéig Márton László segédkántora voltam, jóforma fizetést is kaptam, majd 1948 februárjában megnősültem.  

A falu nagy része jól megismert, tisztelt és szívesen támogatott a háború utáni ínséges években.

1949 elején Márton László lemondott a kántorságról, s a keresztek eltűntek az iskolákról, azután egyedül végeztem a kántori teendőket. 60 – 85 tagú énekkart szerveztem és vezettem, amelyekkel a különböző ünnepeken (Karácsony, Húsvét, búcsúk, elsőáldozások, bérmálások, kórustalálkozók) énekeltünk Isten dicsőségére.

A kommunizmus miatt a hittanórákra hiányosan járó V-VIII. osztályosokat tanítottam a templomi énekekre, amelyeket a misén szépen énekeltek.

A kántori teendők mellett a fizetésem pótlásaként gazdálkodtam, tehenet tartottam és méhészkedtem.

Három leányt neveltem fel, egy kisfiam meghalt. Hat unokám és négy dédunokám van.

Az 54 évi kántorságom alatt kb. 150 halottnak búcsúztatót, 60 esküvőhöz leánykikérőt, menyegzőköszöntőt valamint névnapi és más köszöntőket írtam.

A nagyon nehéz, háborús években, amikor már három gyermekünk volt, hívtak kántornak Gyergyószentmiklósra is, ajánlottak tisztviselői állást is, de engem itt tartott az ismerős csomafalviak között a hívek nagy ragaszkodása, bíztatása és lelkesített a „tömeg” buzgó éneke. A mai napig is a csomafalviak tiszteletét és figyelmességét élvezem.

A nyugdíjazásom után is szívesen segítettem a kántor utódaimnak, temetéseket helyettesítek, imádkozom a rózsafüzért az ünnepi nagymisék előtt és a temető kápolnában a halottak virrasztásán imádkozom, énekelek és ezek által hála Istennek úgy érzem, hogy még mindig az egyháznak szolgálhatok”

 

Király Sándor

 

1998 aug. 1-től - 2002 őszéig.

Egy évig nem volt kántora az egyházközségnek.

 

Ambrus Tibor

 

2003. augusztus 1-től teszi szebbé énekével a templomi szolgálatot.

Kántor, karnagy-uraink munkája felbecsülhetetlen. Helytállásukat nem tudjuk életükben megbecsülni. Megérdemelnék a legkevesebbet, hogy egy napon, Szent Cecília napján, értük végezzük a szentmisét.



[1] Marton József, Jakabffy Tamás, Az erdélyi katolicizmus százada, Verbum, 2007, 53

[2] Domus Historia, Csomafalviesis, 14

[3] Liber Rationis. I. 32

[4] Domus Historia, Csomafalviesis, 209

[5] Domus Historia, Csomafalviesis, 331

[6] Domus Historia, Csomafalviesis, 1-2

[7] Domus Historia, Csomafalviesis, 63

[8] Domus Historia, Csomafalviesis, 63-64

[9] Domus Historia, Csomafalviesis, 64

[10] Domus Historia, Csomafalviesis, 65

[11] Domus Historia, Csomafalviesis, 66

[12] Domus Historia, Csomafalviesis, 333

[14] Gyergyócsomafalvi levéltár, 45/2008

[15] Nem vagyok meggyőződve, hogy fogadalmat tudott tenni, mert a zárdát akkoriban oszlatták fel.

[16] Köllő Ignácné magángyűjteményéből, mint legközelebbi élő leszármazott.

[17] Vö. Domus Historia, Csomafalviesis, 268

[18] Domus Historia, Csomafalviesis, 275

[19] Plébánia levéltára 100/2008

Csomafalva – térben és időben
Csomafalva – térben és időben
Csomafalva – térben és időben
Csomafalva – térben és időben
Csomafalva – térben és időben